Tea Break Award



Sziasztok,

Egy remek hírt hozok ma nektek: a blog díjazott lett. Ami érdekesség benne, hogy szinte egyidőben jelölt három kedves ismerősőm is. Szatti, Henna és Rigó Eszter, nagyon szépen köszönöm, hogy gondoltatok rám és megajándékoztatok a díjjal.
   
A díj szabályzata

1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is.

2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged.

3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel.

4. Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni.

5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod.

+1. Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek.



1.      Mi az a három tárgy, ami a legkedvesebb számodra?
Őszinte leszek Szatti, ezen még sosem gondolkodtam el. Talán a sötét lila mamuszom, amit Mamicsnak hívok, mert a nagymamák szokták hordani és mert úgy néz ki, mint egy szőrös papucs. Egy kézzel készített díszpárna, amit kedves ismerős csinált még tavaly. Hihetetlenül puha, strapabíró és mindig eszembe jut, ha a kezembe kerül a párna. Több nem jut eszembe.

2. Ha most, ebben a pillanatban kávézhatnál vagy teázhatnál valakivel, ki lenne az és miért?
Volt munkatársaimmal ülnék le szívesen. Hiányoznak, bármennyire is tartjuk interneten a kapcsolatot.

3. Milyen könyvet olvasol jelenleg, vagy mit olvastál legutóbb? Miért azt a könyvet választottad?
Mary E Pearson – Árulás csókja szorozat első két részét fejeztem be nem olyan régen. Legelőször a borítója tetszett meg, aztán peidg az, hogy elszökik a főszereplő a kényszer házasság elől, aminek a következménye elég súlyos, nem is beszélve arról, hogy valaki orgyilkost is a nyakára küld.

4. Mondj egyetlen dolgot, ami bármikor, még a legrosszabb pillanatodban is képes mosolyt csalni az arcodra! Miért az vagy miért pont ő (már ha személy)?
A párom vígaszaló ölelésébe burkolózni vagy felhívni a legjobb barátnőmet, aki olyan, mintha a testvérem lenne. Nálam mindegyik az első helyen van.

5. Miért blogolsz? Mi adta az ötletet a megalkotásához?
Elég volt, hogy az asztalfióknak írok. Eleinte szórakoztatott, de aztán eljött az a pont, amikor már másoknak is szerettem volna megmutatni. Ezért kezdtem a blogolásba.

6. Mi szerinted és mások szerint az egyik legjobb tulajdonságod? (ez akár különbözhet is)
Optimista vagyok és állandóan mosolygok. 

7. Mi az az édesség, amivel abszolút le lehet venni a lábadról?
A tejcsokoládé. Bármennyit megtudok enni belőle.

8. A közeljövőben, milyen célt szeretnél megvalósítani?
A blognak egy teljesen új desingt tervezni, többet írni, mert az utóbbi időben sajnos alig volt rá időm és beszerezni egy E-book-ot, hogy a várólistámon szereplő könyveket eltudjam olvasni



1.Melyik könyv volt rád a legnagyobb hatással és miért?
Den Wells Partials sorozata azt hiszem. A fordulatos cselekményszál mellett, a tájleírás volt a leglenyűgözőbb, ami maitt kétszer is elolvastam a teljes sorozatot. 



2. Mi jelentette a legnagyobb kihívást a blogod megszerkesztésekor?
A legördülő menüsáv izzasztott meg anno. Nehéz volt főleg, mert előtte még blogot sem láttam „belülről”. Tisztán emlékszem, hogy felkiáltottam és a levegőbe emeltem a kezeimet, mikor végre sikerült.

3. Mit gondolsz, mi a legnagyobb erősséged?
A türelem. Sokszor volt már rá példa, hogy tovább bírtam idegekkel az adott szituációt, mint mások.

4. Ha lehetne egy szupererőd, mit választanál és miért?
Iron Man, mert okos, innovativ és hatalmas a dumálja.

5. Hová utaznál el a legszívesebben? Miért?
Szívesen megnézném a horvát, a spanyol tengerpartot, de Görögországba is elmennék a történelmi világörögségek miatt.

6. Mi a legnagyobb félelmed?
Remek kérdés. Még sosem gondolkoztam el ezen. Talán az, hogy valamelyik szerettemnek (kevesen vannak) súlyos baja esik.

7. Ki a kedvenc könyvkaraktered és miért pont ő?
Hát, Henna, elég sok van. Az első, aki egyből eszembe jut Lia, az Árulás csókja sorozatból, mert hatalmas jellemfejlődésen ment keresztül a két kötet alatt, eltökéltebb, kitartóbb és faramucibb karakter lett belőle, aki képes bármire, csakhogy megmentse szeretteit. 

8. Melyik ízesítésű tea a kedvenced?
A citromos, de az utóbbi időben a málnás is helyet kapott.



1.Ha valamit megváltoztathatnál magadon/magadban, mi lenne az, és miért arra esne a választásod?
Kissé visszahúzódó vagyok, amit jó lenne lecserélni több magabiztosságra.

2. Szerinted milyen egy ideális ajándék a legjobb barátodnak?
Könyvek, könyvek és könyvek. Nincs nála nagyobb könyvmoly a világon. :D

3. Ha valamilyen más típusú blogot vezetnél, milyen lenne az?
Szerintem ugyanilyen típusú blog lenne. Másban nem igazán tudom elképzelni magam.

4. Van valamilyen bevált módszered az ihlethiány ellen?
Kedvenc zenék hallgatása, a regényhez hasonló témájú könyv olvasása, és szabad írás, amikor csak írsz és írsz, ami a csövön kifér. Rá tud hangolni.

5. Mi a kedvenc filmed? Hogyhogy erre esett a választásod?
Így kimondottan nincs kedvenc filmem. Legutóbb, amit megnéztünk és tetszett az a Szövetségsek volt. Második világháborús téma, ami teljesen élethűen ábrázolja az akkori életet, hogy mennyire kellett figyelned mindenre a kémek és ügynökök miatt, no meg a bomzások miatt.

6. Mi a kedvenc ünneped?
A karácsony. Van egy olyan hangulata, nyugodtsága, amit szeretek benne, meg tudom, hogy lezárok lassan egy évet. De a díszítés és készülődés sem elhanyagolható.

7. Van olyan saját tulajdonságod, amitől a falra mászol?
Néhanapján egész jól megy a hisztizés. :D

8. Mikor van a legtöbb időd blogokat olvasni?
Esténként van időm leülni olvasgatni, de igyekszem a buszon, utazás közben is előkapni a telefont.

 
Választottjaim:

Akiknek a novelláit egyszerűen nem tudom megunni. Lendületes, fantáziadús és izgalmas, és insporálnak ha én magam ellaposodnék.


Saját kérdéseim:

1. Könyvek vs filmek. Melyik, miért jó szerinted vagy éppen rossz?
2. Milyen egy blog jó kialakítása/kinézete?
3. Melyik könyvbéli helyszínre mennl el nyaralni? És melyikre a legkevésbé?
4. Mi a kedvenc témád, amiben írsz? Miért? Mi fogott meg benne?
5. Milyen érzések töltöttek el, amikor megírtad és közzétetted az első fejezetet/bejegyzést a blogodon?
6. Ha azt mondanám, hogy megfilmesíteném az egyik regényedet, melyik volna az?Miért?
7. Hogyan szoktál készülni a Karácsonyra? Bevásárlás, díszítés, takarítás...stb
8. Szoktál saját kézzel készült ajándékokat adni Karácsonykor? Miért?


,, Csupán attól, hogy a mosolyodra nézek, eszembe jut: a varázslat igenis él és virul ebben a vénséges világban.”


Üdv
Brukú
Share:

Világdarabok - Kettő - Rozmaring illat

Sziasztok,

Elérkezett a követkő része a játéknak, amikor is kiderül, hogy az első részben megismert világnak milyen szereplői vannak. És hogy ez jót vagy rosszat jelent, barátokat vagy ellenséget, a most következő részből kiderül.



        Miután az egész napunk ráment arra, hogy a csata után eltakarítsunk mindent, tisztességgel eltemessük a halottakat és megtisztítsuk a fegyvereinket, a várfalra sétálok, Gailel a sovány, magas fiúval az oldalamon, hogy leváltsuk az őröket éjszakára.
Ahogy felérünk, Gail a lépcsőtől távolabbi pontra sétál, megáll az egyik lőrés előtt majd a sarkain hintázva nézelődni kezd, mint akire órákig tartó semmittevés vár. Nekem marad a lépcsőhöz közelebbi poszt. Kényelmes terpeszben megállok, kezemet a hátam mögé teszem és legelőbb a várudvart kezdem el figyelni.
          A porlepte, köves udvaron már csak egy-két pap sétál a fekete, látszólag kényelmetlen csuhában a vár legtávolabbi szegletében lévő, több szintes lakótornyok felé, ahol egyre több és több fény kezd pislákolni az apró ablakokban. A csendet már csak egy, szalmával megrakott fataliga nyikorgó hangja zavarja el, amit két szolga tol át a raktárból az istállók felé. Mögöttük, a gyakorló tér már kiürült, amit nem koptat ma már sem lovag sem pedig a fegyverhordozók, hogy összeszedjék a kicsorbult fegyvereket és megélezzék.
Megfordulok, rátámaszkodok a vastag falra és a tájat is végig kémlelem alaposan. A kopár horizont a sokszor elviselhetetlen forróságtól bizsereg megtáncoltatva a nap utolsó narancssárga sugarait. Az ég szürkülni kezd felette, magával hozva az első csillagokat, amiknek az erős, tiszta fényük már most előre jelzik, hogy hűvös lesz az éjszaka.
        - Hallottam, mi történt a minap. - szólal meg halk, rekedtes hangon Gail. Még mindig nem gyógyult meg a torka a két hete történt összetűzés során. - Ezek ugye készülnek valamire? - kíváncsiskodik felém fordulva. Szólásra nyitom a számat, aztán be is csukom. Kiráz a hideg a friss emlékektől. Nem csoda, hogy senki nem akar róla beszélni, mert magunk sem tudjuk, mihez kezdjünk a történtekkel. A fiatal fiú erre zavarba jön és habogni kezd, idegesen markolva a hátára erősített tegez vastag pántját. - Mármint senki nem akar beszélni erről és... és...
- Igen, minden bizonnyal. - válaszolom egy röpke pillanatra ránézve a szemem sarkából aztán újból a tájat kezdem el fürkészni. - Nem láttad, milyen fürgén mozognak, és az az arc, barátom, az az üveges, szenvtelen ábrázat... – erre a nyurga fiú izgatottan felém lép párat, elhagyva a posztját, belém fojtva a szót. Már szólnék is rá, hogy maradjon a helyén, amikor kaparni kezdi az ajtót alattunk valami.
    A recsegő hang erőteljes, gyors és kapkodva mar bele a fa kapuba, körmei pedig megcsikordulnak a vas pántokon. Azonnal a fal széléhez ugrunk, előrántom a kardjaimat, Gail pedig az íját. A fal tövében azonban semmit nem látunk. Értetlenül összenézünk, bólintok majd a fiú felhúzza az íjat és lő. A kaparászás tovább folytatódik. Újra lő, egészen közel a kapu aljba.
      Egy pillanatig semmi nem történik, de aztán hirtelen heves homok vihar támad, ami mint a mérges vipera elszabadul, erőteljesen megrángatva a nehéz faajtókat majd végig söpör a kapu előtt, a várfal mellett majd hirtelen felfelé csap és célba vesz minket. Nincs időnk eltakarni az arcunkat, olyan hirtelen támad meg és lepi el a szemünket, a szánkat elűzve a levegőt a tüdőnk elől. Köhögni kezdek, de a krákogásomat elnémítják a páncéljainkat végig karistoló, a palástjainkat recsegve megtépázó homokszemcsék. Gail térdre rogy, a kemény szikla talajt kaparja kínjában, amikor egyszer csak éles süvítés kíséretében szerte foszlik a homok vihar, újból kitisztul az ég, és az erős rozmaring illatot leszámítva, újból visszatér minden a normális kerékvágásba.
     Azonnal feltápászkodok, és miközben a szememből és a számból törlöm ki a keserű homokot kinézek a lőrésen: a szél továbbra sem mozog, a homokban sem állatok, sem pedig emberek nyomait nem látom. Egészen kihajolok, ekkor pillantok egy, a távolban a bokrok között eltűnő árnyékot.
Hogy nem vettük észre? Hogy hogy nincsenek nyomai? Döbbenten visszafordulok, és a várudvarra bámulok válaszokért, de már kettőnkön kívül senki nincs idekint. Gailre nézek, aki már a falnak támaszkodva ül és olyan rémült arccal bámul rám, mint amilyen rémült én magam is vagyok. Ettől pedig megkeményedik az arca és össze szorítja a rágóizmait. Ő is ugyanarra a következtetésre jutott: ezek ők voltak.
-               Mostantól minden árnyék, bokor és porszem gyanús. -  elfordulok és a tájra szegezem a szemem, ahol az az alak eltűnt. – Holnap korán reggel összehívjuk az Asztalt.
     

      Az első részt itt találjátok: Világdaragok - Egy, illetve a játék részletes leírását ITT  tudod elolvasni.        
    

     Szeretettel:
     Brukú 




Share:

Az írás számomra:

Az írás számomra:
"Írás közben nincs ítélkezés, se szégyen, csakis szabadság. Amint a toll a papírhoz ér, egy pillanatra szabad vagyok." Jessica Sorensen

Fordító

Chat

Írós és történetes blogok hirdetései